Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szőlőmetszés

2013.03.15

Éledező csupasz tőke,

Bolyhos álom rügyeiden.

Hullik megtört vessződ könnye,

Szerte napfény sütkérez.

 

Kusza, szürke hajtásaid

Átaludták már a telet.

Imit, amott fagyott vesszők,

Életvize nem cseppen.

 

Kezemben az éles olló,

Csípek innen, metszek onnan,

Óvatosan, ne sértselek,

Teremjél zamatosat.

 

Meghálálod majd, mint tavaly?

Ejsze, Isten nem sajnált ám!

Roskadásig úgy megrakott,

Épp, hogy meg nem szakadtál.

 

Fürtjeiden mézes bogyók

Illatozva mosolyogtak,

Körbe falánk fullánkosok

Mohón zsongva donogtak.

 

Kezemben az éles olló,

Csattog, csípem hajtásaid.

Szálvessződet fűzögetve

Recsegve nyög, úgy hajlik.

 

Víg dal is lesz, mert szüretkor

Taposókád lesz majd dugig

Sűrűn forgó puttonyokból.

Csak ne törjem rügyeid!

 

2013. március 15.