Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatmágia

2013.03.20

Azt kaptad Istentől örökül, Ember,
Azt, amivel végtelen világokat,
Mint kacagó, színes játszótereket
Teremt ártatlan, boldog gondolattal.

Megkaptad a szivárvány végtelenét,
S a hűlt fény fénytelen rideg köveit,
Hol locsogó patak rohanó hidegség,
S ha vele futsz, a Világban körbevisz.

Ha visszavágysz láthatatlan hazádba,
Édes álmod az, mely messze hazavisz.
De ha méltatlanul élni nem akarsz,

Szivárványvirágos pázsitot álmodj,
Hol angyalok madárdala andalít, 
S napfény játszik az árnyas lombú fákon.

2013. március 18.