Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elég-e?

2016.02.09

Elég-e, ha csak sóvárgón nézlek?

Lopva, mert úgyis ismerlek, hisz

tetőtől talpig belém vagy vésve.

 

Elég-e, ha csak úgy felidézlek?

Mindig velem vagy ősidőktől

minden életem örök reménye.

                                    

Vaksi éj mélyén - félve a halált -

magányos párnámon fuldoklom.

Lelkem melletted magára talál.

 

Simítom vállad s érintem kezed,

mert hát - egyetlenem - csak te vagy.

Hozzád térek vissza minden este.

 

Holdfényed árva testemre ragyog,

nyugalmad árad s életerőd,

és elég, ha szuszogásod hallom.

 

Egy vagyok veled. Belém vagy vésve.

Nincs másom, nélküled elveszek,

és elég, ha csak sóvárgón nézlek.

 

Pécs, 2015. február 16.