Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Jakabhegy legendája

2013.03.12

Hajdanában - ki tudja milyen régen – nagy és erős kővár állott a hegy tetején. Ennek a várnak a történetét mesélem most el.

A Jakabhegy várának pöffeszkedő, nagyhatalmú ura, aki amellett, hogy dölyfös volt, még rettegésben is tartotta a szomszéd területeket. Rendszeresen végigrabolta a hetedhét határ népeit délre, meg nyugatra. Mérhetetlen vagyona a sok-sok marha, birka, disznó, ló, és egyéb állat mellett hatalmas mennyiségű ezüst és arany ékszerből állt, és még egy jókora zsák drágakövet is rejtegetett, melyek között jó néhány fekete gyémánt is megbújt. Annyi kincset rabolt össze, hogy már nem talált a várban megfelelő helyet, ahol biztonságban tudja. Hová dugja őket, nehogy az irigy szemek felfedezzék? Megparancsolta a kútásóinak, hogy ássanak a vár alá egy olyan mély kutat, hogy az aljáról egy hét alatt se érjen fel a beledobott kavics hangja.  Oda rejtette: az egyik ládába az aranyat, a másikba az ezüstöt, a drágaköveket meg egy zsákban, a ládák alá tetette.

Azonban kitört a háború. Az egyik szomszéd nagy haddal tört be a Pécsi medencébe. A vár ura hősiesen küzdött, mindig az első sorban. Ám a lova megbotlott egy gödörben, és ez elég volt ahhoz, hogy a körülötte lévő idegen harcosok egyike halálos sebet ejtsen rajta.

S a kincsével mi lett? Mind a mai napig megbújik a hegy gyomrában senki sem tud hozzáférni. Az aranyládát egy elátkozott király kakas képében őrzi, az ezüstöt egy másik király sárkány képében.

A drágakövek vajon hova lettek? A csillogó fekete gyémántos kövek jelentős része hosszú időn keresztül biztosított megélhetést sok-sok bányászembernek itt a Mecsekben.

(Saját írás)

2008. november